Ahhoz, hogy a kerékpározás 100 km felett ne váljon rémálommá, döntően a nyeregmagasság helyes beállítása játssza a főszerepet az egyéb beállítások mellett, de ebben a kis írásunkban csak a nyeregre szorítkozunk.

 Megpróbáljuk bemutatni a különböző beállítási technikákat, és a különböző módszerek között az érveket és az ellen érveket felsorakoztatni, majd levonni a végkövetkeztetést is.

 

 

Az egyik legismertebb módszer a Lemond módszerLemond módszer

(Ő az a kerékpáros, aki a vadász balesetéből - sörétes puskával meglőtték, és nem tudták az összes sörétet testéből eltávolítani - felépülve egy éven belül tudta megnyerni a Tour de Francot és a Világbajnokságot, bár bevallása szerint a balesete után soha nem került olyan formába mint amilyen előtte volt!! Pályafutását ideje korán be is kellett fejeznie a kialakuló mitokondriális mypátia miatt, amit állítólag a testében maradt sörétek okoztak.)


Lemérjük a belső comb hosszt és szorozzuk 0.883-mal. A kapott érték lesz a nyereg magassága, amit a középrész közepétől a nyereg tetejéig mérünk.

A módszer problémája, hogy a mérőszalaggal a hajtókar külsejétől mérünk a nyeregig, így valójában a mérőszalag egy három szög befogójának felel meg. 2-3 mm-t hozzá kell adnunk az eredeti hosszhoz.

Amikor Lemond használta ezt a formulát a cipő és a stopli vastagságát általában plusz 15 mm-rel számolta. Ő még hagyományos klipszes stoplis pedál rendszerrel kezdett. Ha figyelembe vették az egyedi cipő méreteket, akkor inkább 12 mm-rel számoltak. Ma a különböző modern pedálok miatt kb. 5 mm plusszal számolnak (2 mm cipő, 3 mm pedál), de kaliperes mérővel ez pontosan lemérhető.

 

 

Bernard Hinault ugyan ebben az időben 0.885-tel számolt és plusz 2-3 mm adott hozzá. 


(Senki sem tudja, hogy mért számolt, így de az tény, hogy Lemonddal egy időben versenyzett és riválisai voltak egymásnak. Talán ebben is különbözni akart az amerikaitól. Viszont köztudott volt, hogy sokat fájt a térde. A rossz nyelvek szerint azért, mert a saját módszerét használva a kelleténél kicsit magasabban ült, és ez okozta a térd problémáit)
Megközelítőleg hasonló nyereg magasságot kapunk mindkét módszernél.


 

 

Egy másik népszerű módszer a belső lábhossz szorzása 1.09-el, ez megadja hajtókar alsó holtpontjától a pedál tengely tetejétől a nyereg tetejéig mért magasságot. Ezt sokan tévesen a belső combhosszal számolják valójában ezt a Symphisys Pubica-tól mérjük, attól a ponttól, ahol a két medencecsont ízesül egymással. (Ez adja a lábhossz 106-109%-át) Ha levonjuk a hajtókar hosszt, akkor a Lemond és Hinault módszerhez közeli számot kapunk. Az 1.09-es mérés előnye, hogy hajtókar hossztól függetlenül használhatjuk. Ha ezzel a módszerrel számolunk, és átülünk időfutam gépre, és hosszabb hajtókart használunk, akkor a hajtókar hosszát és plusz 2-3 mm hozzá kell adni, hogy azonos térd szöget kapjunk, mint a rövidebb kar esetében. Ennek az oka az, hogy a nyeregben kicsit előrébb fogunk elhelyezkedni.

 

Ez a három módszer közel azonos nyereg magasságot eredményez. A 70-80-as években ezt gyakran a legmagasabb nyereg formulaként használták az elit versenyzőknél.

 

A hosszú távú kerékpározások esetében használják az 1.05-1.07-tel történő számolást is. Ennek oka, hogy kevésbé feszüljön meg a láb izomzata a hajtás alsó szakaszában. Ezzel alacsonyabb nyereg magasságot kapunk, ami már nagyon közelít a sarok a pedálra módszerhez, amit az 1920-as években használtak.

 

Dinamikus térd szög technika - kb. így lehetne fordítani angolból - dinamikus térd szög technika
A térd szög teljesen nyújtott állapotban 180 fokos, vagyis egyenes.
A térd egy 25-30 fokos behajlást engedhet meg a nyeregben ülve.

(Amikor Vo2 méréses módszerrel próbálták megállapítani, hogy a szögmérős vagy a számolásos módszerrel jönne ki pontosabb eredmény azt találták, hogy a térd szög méréses módszerrel pontosabban és nagyobb teljesítmény-leadására képes beállítást lehetett elérni.
Lehet a térd felső holtpontját is nézni, ami 100-130 fok közé esik Keith Bontrager szerint, aki dogmának tartja a képen látható stopli felhelyezési módszert. Bontrtager mondjuk a jelenlegi vázak geometriáját is megváltoztatná, az ülő csövet legalább 1 fokkal meredekebbre venné méretenként)

Vannak, akik 25-35 fok közé teszik a térd szöget. Az általános túra jellegű kerékpározásnál 35-42 fokhoz állítják a nyereg magasságot.
(Az ízületi szögek mérésével egyben a kormány magasságát is be lehet állítani a csípő szög vízszinteshez viszonyított mérésével, ami 25-30 fok között van) 

 

A Lemond, Hinault, 1.09 módszernél közel 30 fokos térd szög jön ki.

Az 1.07 módszernél közel 37 fok jön ki.

Az 1.05 módszernél közel 43 fok jön ki, de ez már látványosan alacsony.

 

A következő módszer Eddy Borisewicz nevéhez fűződik - Lemond felfedezője, nevelő edzője. Már Amerikában edzősködött, amikor egy európai verseny turnén azt vette észre, hogy megváltozott a versenyzők pozíciója a kerékpáron. Haza érve az USA-ba egyből fiziológiai mérésekbe kezdett.- A kerékpárosok oxigénfelvevő képességét mérve állította be a nyereg magasságát a versenyzőinek. Ő azt találta, hogy a láb hossz 96 százalékára kell ülni. 

 A mérés a következő kép zajlik: Háttal kell állni egy falnak 15 cm széles terpeszben. Majd meg kell mérni a külső comb részt a talptól a trochanter tetejéig. Ezt 3-szor kell elvégezni egymás után. A három mérés átlagát kell venni és szorozni kell 0.95-tel. A kapott eredményhez hozzá kell adni a cipő és a stopli vastagságát.

Eddy Borisewicz szerint ez a nyereg maximális magassága. E fölé emelve jelentősen romlik az oxigén felvevő képesség. Ha valami miatt nem kényelmes ez a pozíció, akkor a nyereg magasságát csökkenteni kell.

 

Természetesen még mindig nincs vége a nyereg állítási módszereknek.

Szokás a kerékpáros teljes izomzatának rugalmassága alapján beállítani nem csak a nyereg magasságát, de az egész kerékpárt.
Ezt egy szakember végzi, aki az egész testre kiterjedő rugalmassági, funkcionális teszteket végeztet a kerékpárossal, és a kapott eredményekből állítja be a kerékpárt ízületi szögmérő segítségével.
Ennél a metódusnál nem lehet konkrét szögekről beszélni, mert mindenkinél egyéni ízületi szög megállapításra kerül sor, de nagyjából a térd szög 20-35 fok közé esik, csípő szög 20-35 fok, felkar test szög 95-98 fok.

 

És még mindig nincs vége!
A modern technika fejlődésével egyre több lehetőség van.
A szélcsatornákban történő beállításoknál a kerékpáros teste körül keletkező légörvények minimálisra csökkentésével próbálják megtalálni az ideális testhelyzetet.

(A << szélcsatorna teszt videón >> is látszik 3:30-nál, hogy a kerékpáros önkéntelenül összébb húzza magát nagy sebességnél. Itt 100km/h-val fújta a szembeszél.

 

 És mi a konklúzió??

 A nyereg magasság beállítása nem egy egyszerű feladat. Nagyon sok módszer közül lehet választani.
Szerintem az egyik legegyszerűbb az 1.09-es módszer, és utána a térd szögének megmérése. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez elég jól működik is. Az biztos, hogy a Borysewicz-féle 96 %-os rendszer egy aranyszabály abban a tekintetben, hogy ennél magasabbra semmiféleképpen sem szabad állítani a nyerget!

De természetesen egyik számítás sem veszi figyelembe azt a tényt, amit egyébként sehol nem említenek, hogy milyen a lábfej és a lábszár által bezárt szög tekerés közben  (bokaszög).
Alapvetően három bokatartást különböztetünk meg egymástól, amit a cipőre helyezett stopli nagyban befolyásol.
Ejtett: a sarok a vízszinteshez képest lefelé lóg (a stopli az állítási lehetőségekhez képest középen helyezkedik el), a neutrális: a sarok vízszintben áll (a stopli a lehetőségekhez képest leghátrébb van elhelyezve), és az emelt, amikor a sarok a vízszinteshez képest felfelé áll (a stopli legelöl van).

A boka tartása akár centikkel is befolyásolja a nyeregmagasságát, amit egyik számolásos módszer sem kalkulál bele.

(Ha ide vesszük azt, hogy a triatlonban - természetesen Ironmanról van szó - indokolt lehet egy a cipő közepére a láb boltíve alá szerelt stoplinak, amivel a vádli izomzatára eső terhelést lehetne csökkenteni, így a 180 km kerékpározás után jelentős energia többlettel lehetne megkezdeni a hátralévő szinte már csekélynek nevezhető, de a verseny kimenetele szempontjából jelentős maratoni futást. (A jelenlegi női Ironman világbajnok ezt a módszert alkalmazza) 


 

 De nem csak a triatlonban, de a pályakerékpárosoknál is feltűnik ez a stopli elhelyezés.


 

Igen ám, de ezzel a pár centis változtatással a kerékpár geometriájába is be kéne avatkozni, mert nemcsak a nyereg beállításának magasságát kéne csökkenteni megint csak pár cm-rel, de mivel a lábfej előrébb csúszik a pedálon, valószínű, hogy a kormány elfordítása közben az első kerék bele ütközne a lábfejbe ezzel jelentősen akadályozva a kerékpár biztonságos irányíthatóságát. Tehát meg kéne növelni a tengelytávot, hogy ezt a jelenséget kiküszöböljük. 

Ha a repülő skótot (Obree) hagyták volna érvényesülni,

mára valószínűleg egy a síugrókéhoz hasonló előredőlős álló pozíció lenne egy elképzelhetetlenül futurisztikus kerékpáron.

  

 

 

 

 

 

 

 

 

Az előbbi példából látható, hogy egy kis változtatás jelentősen befolyásolhatja akár egy egész sportág technikai hátterét.

 A nyereg csövek is egyfajta változáson mentek keresztül, és megjelentek a piacon az úgynevezett középpont befogásos rendszerek, ami azt jelenti, hogy a nyeregcsőnek nincs a fejrészén hátra ívelő része. Ezzel a nyereg előrébb csúszik 2-3 cm-t, és 0.5-1 cm emelkedést okoz.

 Bármelyik módszert vesszük alapul látható, hogy mindenféle plusz korrekciókra kell szorítkoznunk. Egy dologról azonban ne feledkezünk meg: ez pedig a szubjektív érzet a kerékpáron. Egyszerűen kényelmes-e az adott pozíció vagy sem. Ha úgy érezzük, mintha nem stimmelne valami a beállításban, ne habozzunk változtatni. Csak figyeljünk arra, hogy mindezt kis lépésekben tegyük, ne centiket, csak millimétereket változtassunk.

Természetesen egy szakember, aki rendelkezik rutinnal, és nem ragaszkodik mereven a leírtakhoz, képes rugalmasan az egyénhez igazítani a kerékpárt, sokat segítve ezzel a kezdeti lépésekben.

 A jövő valószínűleg egy szélcsatornában, oxigén felvevőképesség mérése közben történő beállításé lesz, ami figyelembe veszi az ízületi mozgékonyságot az izmok rugalmassága szempontjából.

 

 Ha a kerékpárod beállításában bizonytalan vagy, ne habozz, gyere el hozzánk, segítünk.

 Bence

Go to top