2019. aug. 19.

A Maraton futásban igen ismert fogalom a maratoni fal jelensége. Ez nem jelent mást mint, hogy a táv elején választott tempót az atléta nem tudja tartani és lassabb iramra kénytelen váltani. Ez jellemzően a táv felénél szokott jelentkezni, ezért a távot két felé szokták osztani. Akkor sikerül jól lefutni a maratont, ha a két résztáv ideje közel azonos, vagyis a különbség nem nagyobb, mint egy perc.

Az állóképességre jellemző, hogy a keletkező fáradással szemben ellenálló a szervezet, vagyis egy adott intenzitást az energetikai rendszer ki tud szolgálni anélkül, hogy kimerülne. Egy adott tempó felett a szervezet anyagcserével már nem tudja kiszolgálni a választott sebességet, és kénytelen intenzitást csökkenteni ahhoz, hogy további munkavégzésre legyen képes.

Ha ezt a tempót, fizikai aktivitást jól eltaláljuk, akkor az energetikai rendszerben beáll egy egyensúlyi helyzet az elhasznált energia és az újra képződő és felhasználható energia között. Durván fogalmazva az elhasznált glikogén és a keletkező glikogén (glukoneogenezisen keresztül) mennyisége között egyensúly van, így a szervezet számára nem alakul ki energetikai deficit. (természetesen kívülről bevitt szénhidrát (CHO) tartalmú táplálék kiegészítővel is lehet pótolni az elhasznált glikogén mennyiségét. Ez az emésztőrendszer függvényében 80-100 g/óráig lehetséges. Ennél nagyobb „fogyasztás” esetén a glikogén raktárak kiürülésére kell számítani, mert az emésztő rendszer nem teszi lehetővé ennél több CHO felvételének a megemésztését.)

A spiroergometriás teljesítménydiagnosztikával  laktát szint mérés mellett ez az egyensúlyi állapot pontosan meghatározható!

Az ilyen diagnosztikákra jellemzőek a 3-4 perces terhelési lépcsőfokok, ami alatt az energetikai rendszerben kialakul az úgynevezett "steady state" állapot, vagyis az energetikai rendszer alkalmazkodik a terhelési lépcsőhöz, és beáll egy állandósult energetikai felhasználás. Azt az intenzitási zónát, ahol az energetikai egyensúly „elszáll”, jellemzően anaerob threshold (AT) vagy anaerob küszöbnek nevezzük. Ezt a pontot átlépve felborul az energetikai egyensúly, és az adott fizikai intenzitás fenntartása hosszú távon nem lesz lehetséges. Jellemzően a profi atléták ezen az intenzitáson tudják teljesíteni a maratoni távot, de az amatőr futók ezt az intenzitást már nem tudják elviselni a maratoni távon, náluk ez a félmaratoni távig tartható jól felkészült esetben. Ezért a jó maratoni idő eléréséért az energetikai rendszer teljesítőképességét érdemes meghatározni. Ne tévesszen meg senkit az, hogy a sima laktát méréses diagnosztikával ez nem lehetséges, mivel a laktát az energia kihasználási százalékról nem hordoz semmilyen használható információt. (Vannak modern mérési rendszerek, melyek segítségével rendkívül bonyolult szoftveres háttérrel bonyolult algoritmussal a laktát értékekből kiszámítható a különböző szénhidrát felhasználási értékek, de elég sok megválaszolatlan kérdés merül fel a rendszerrel kapcsolatban.)

Egy konkrét példán keresztül:

Egy Koppenhágában lefutott maraton eredménye pulzusértékekkel és átlagtempóval

Mit jelzett előre a spiroergometriás teljesítménydiagnosztikánk?

A nyugalmi légzés-funkció egy kicsivel az elvárt alatt maradt (bal oldali ábra), de kóros eltérés nem látható (jobb oldali ábra). Elmarad a kezdeti csúcsáramlás sebessége és az elért volumen is alatta marad az elvártnak. Itt a teljesítmény szempontjából egyfajta légzési deficit figyelhető meg.

Az elvárt maximálisan ventilált levegő menyisége 128,5 liter lenne.

Az elért eredmény 120 liter (bal oldali ábra). Jól látható, hogy a terhelés közbeni légvételek mélysége nem megfelelő (jobb oldali ábra) 2,22 liter a csúcsterhelésnél. 2,5-3 liter közötti már elfogadható értéknek számítana. Érdekes, hogy a terhelés vége után 3 perccel mért csúcs-laktát csak  6,6 mmol/l (kék pötty)! (ennek meg van a magyarázata, csak olvass tovább)

A légzési kapacitás fejleszthetőségéről a következő ábra mutat rá. A BR (Breath Reserv) légzési tartalék a csúcsterhelés hatására nem érte el a nullát. 21 %-nyi maradt a légzési kapacitás kihasználásából. Ez az érték mutatja, hogy a teljesítmény ennek a paraméternek a fejlesztésével jelentősen javítható. Ennek normál esetben 10 %-on belül kell lennie. A RER érték és a BR találkozása normál esetben a RER 1 értéknél és a BR 40 %-nál történik. Az, hogy itt egy lefele történő elmozdulást látunk azt jelenti, hogy egy igen gazdaságosan működő anyagcsere rendszerrel állunk szemben, amit az indirek kalorimetria is alátámaszt. Egy magas szintű zsírégetés (piros vonal) látható alacsony szintű és laposan emelkedő CHO felhasználás mellett.

Látható, hogy O2 (oxigén) felvétele nem élsportolói szintű: VO2max 40 ml/testsúly kilogramm. Mindezt egy relatíve emelkedett pulzusszám szolgál ki, ami az oxigénpulzus (O2P) ismeretében indokolt. A terhelés elején alacsonyról indul és a max értéke sem túl magas a maga 19,9 ml/ütés értékével. A megnyugtató, hogy a pulzusszám emelkedésével az O2P lineárisan mozog felfelé, a terheléshez volumennövekedéssel is tud alkalmazkodni.
(Az alábbi ábrák adják a magyarázatot az alacsony laktát értékekre. Gazdaságos energetikai rendszer, alacsony RER érték, az oxigénszint gyakorlatilag végig magasabb mint a CO2. Ez úgy lehetséges, hogy emberünk döntően lassú rostokkal rendelkezik. A minimális anaerob rendszer megléte is ezt támasztja alá. A lassú rostok magas mitokondrium számmal rendelkeznek, magas az oxidatív kapacitásuk. Nem termelnek laktátot, ellenben képes azt közvetlenül felvenni és energiaként felhasználni és magas zsíranyagcsere lebonyolítására képes. A minimálisan meglévő gyors rostok bekapcsolásával keletkező laktátot a lassú rostok képesek közvetlenül felvenni, energiaként felhasználni, így a terhelés befejeztével, amikor épp a csúcskiáramlás lenne, nem látunk magas laktát-értékeket. A 6,6 mmol/l gyakorlatilag küszöbnek tekinthető. Érdekes, hogy élvonalbeli állóképességi sportolóknál rendszerint látni még ennél is alacsonyabb értékeket.)

Energetikailag így alakult a terheléses diagnosztikánk:

Jól látható, hogy 10 km/h sebességnél, ami a 6 perc/km tempó: 95 g/óra a CHO felhasználás. Ez az a mennyiség, amit még épp pótolni lehet, így a sebesség hosszútávon fenntartható anélkül, hogy a csökkenése bekövetkezne. Ha megnézzük a versenyen elért pulzusértéket és tempót, akkor a diagnosztikánkkal meghatározott pulzus és tempó értékeknél nem tévedtünk. Ez a pontosság minket is meglepett. A maraton szempontjából sikerült nagyon pontosan meghatározni azt az intenzitási zónát, ahol a táv a maratoni falba való beleütközés nélkül teljesíthető.

                 (EE- energy expenditure: vo2xRERxtime)

A spiroergometriás teljesítménydiagnosztika értő kezekben művészet!

Ha nem akarsz feleslegesen sok időt elpazarolt edzésekkel tölteni, szomorkodni útközben vagy a célban a nem jól sikerült versenyek miatt, ne habozz, hívj minket bátran vagy jelentkezz be egy vizsgálatra honlapunkon az időpontfoglaló rendszerünkön keresztül.

Ne feledd, ha mindent nem is, de majdnem mindent tudunk.

CARDIOCONTROL: A DIAGNOSZTIKA MŰVÉSZEI

Bence

László Bence
sportdiagnosztikák szervezője és elemzője
orvosi diagnosztikák szervezője
edző - edzéstervezés

+36 20 576 3161
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Mérésekkel és időponttal kapcsolatban a +36 20 576 3161 számon tudsz érdeklődni.