Maratoni távra, félmaratonra, 20 km-re, 10 km-re, 5 km-re és ultra távokra is    

38.000 Ft helyett most 22.000 Ft

 

Egy fizikai aktivitás jellemzően magas intenzitása addig tartható fenn, amíg azt a szervezet energetikailag ki tudja szolgálni. Amint az energetikai rendszer kezd kimerülni, az intenzitás nem tartható tovább az adott szinten. Bekövetkezik a fáradás, az eddig fenntartott sebesség csökkenni kezd.

Ezzel a teszttel (spiroergometriai vizsgálat) meghatározható az a legnagyobb tempó, amit a szervezet képes elviselni egy adott távon, energetikai szempontból.
Jellemzően 5 km, 10 km, 20 km, félmaraton, maraton és ultra távokra is vannak tesztjeink.

5 perc bemelegítés után 1, 2, vagy 3 perces időközönként 1 km/h sebesség növekedéssel egyre gyorsuló futást kell végrehajtani.

Az energetikai rendszer alakulását az indirekt kalorimetria segítségével állítjuk be, ami az aktuális CHO (szénhidrát) és FAT (zsír) anyagcsere alakulását méri.
A tesztet ajánljuk mindazoknak, akik a legjobbat akarják kihozni magukból.

A teszt segítségével a pontos frissítés is meghatározható: az adott teljesítmény mellett a szervezet óránkénti szénhidrát igénye gramm/óra -ban.

 

Időpontot Facebook oldalunkon keresztül ide kattintva >>
 
 
 
Egy érdekes és egyben magyarázó cikk a Futó tempó optimalizálásról:
 

A Maraton futásban igen ismert fogalom a maratoni fal jelensége. Ez nem jelent mást mint, hogy a táv elején választott tempót az atléta nem tudja tartani és lassabb iramra kénytelen váltani. Ez jellemzően a táv felénél szokott jelentkezni, ezért a távot két felé szokták osztani. Akkor sikerül jól lefutni a maratont, ha a két résztáv ideje közel azonos, vagyis a különbség nem nagyobb, mint egy perc.

Az állóképességre jellemző, hogy a keletkező fáradással szemben ellenálló a szervezet, vagyis egy adott intenzitást az energetikai rendszer ki tud szolgálni anélkül, hogy kimerülne. Egy adott tempó felett a szervezet anyagcserével már nem tudja kiszolgálni a választott sebességet, és kénytelen intenzitást csökkenteni ahhoz, hogy további munkavégzésre legyen képes.

Ha ezt a tempót, fizikai aktivitást jól eltaláljuk, akkor az energetikai rendszerben beáll egy egyensúlyi helyzet az elhasznált energia és az újra képződő és felhasználható energia között. Durván fogalmazva az elhasznált glikogén és a keletkező glikogén (glukoneogenezisen keresztül) mennyisége között egyensúly van, így a szervezet számára nem alakul ki energetikai deficit. (természetesen kívülről bevitt szénhidrát (CHO) tartalmú táplálék kiegészítővel is lehet pótolni az elhasznált glikogén mennyiségét. Ez az emésztőrendszer függvényében 80-100 g/óráig lehetséges. Ennél nagyobb „fogyasztás” esetén a glikogén raktárak kiürülésére kell számítani, mert az emésztő rendszer nem teszi lehetővé ennél több CHO felvételének a megemésztését.)

A spiroergometriás teljesítménydiagnosztikával  laktát szint mérés mellett ez az egyensúlyi állapot pontosan meghatározható!

Az ilyen diagnosztikákra jellemzőek a 3-4 perces terhelési lépcsőfokok, ami alatt az energetikai rendszerben kialakul az úgynevezett "steady state" állapot, vagyis az energetikai rendszer alkalmazkodik a terhelési lépcsőhöz, és beáll egy állandósult energetikai felhasználás. Azt az intenzitási zónát, ahol az energetikai egyensúly „elszáll”, jellemzően anaerob threshold (AT) vagy anaerob küszöbnek nevezzük. Ezt a pontot átlépve felborul az energetikai egyensúly, és az adott fizikai intenzitás fenntartása hosszú távon nem lesz lehetséges. Jellemzően a profi atléták ezen az intenzitáson tudják teljesíteni a maratoni távot, de az amatőr futók ezt az intenzitást már nem tudják elviselni a maratoni távon, náluk ez a félmaratoni távig tartható jól felkészült esetben. Ezért a jó maratoni idő eléréséért az energetikai rendszer teljesítőképességét érdemes meghatározni. Ne tévesszen meg senkit az, hogy a sima laktát méréses diagnosztikával ez nem lehetséges, mivel a laktát az energia kihasználási százalékról nem hordoz semmilyen használható információt. (Vannak modern mérési rendszerek, melyek segítségével rendkívül bonyolult szoftveres háttérrel bonyolult algoritmussal a laktát értékekből kiszámítható a különböző szénhidrát felhasználási értékek, de elég sok megválaszolatlan kérdés merül fel a rendszerrel kapcsolatban.)

A cikk további részében egy konkrét példán keresztül megtudhatod,
hogy alakult egy maratoni távot teljesítő futó spiroergometriás teljesítménydiagnosztikája,
mit jelzett előre a diagnosztika és milyen eredménnyel tudta a futó teljesíteni a maratoni távot.
Tovább a cikkhez >>

 

Go to top