Hírek és események

Előzetes tesztmérés a só-, vízháztartás kutatáshoz

 

Egy tesztmérés ismertetése.

A Nagyváradi Xman triatlon versenyen hajtottunk végre tesztmérést.

A tesztalany : férfi, 182 cm, 90 kiló.

 

 

 



A szervezeten belüli folyadékterek mozgása egyértelműen látszik az adatokból, ennek mértéke és a teljesítményre kifejtett hatása ebben a konkrét esetben már vitatható!

 

Látható, hogy a teljes víztömeg (TBW) csökkent.  Kifejezett katabolikus folyamatok nem indultak be a szervezetben annak ellenére sem, hogy a BCM (testsejttömeg) csökkent, mert kompenzatórikus ECW (extracelluláris) emelkedés nem látható. Ezt az ECW/ICW index is alátámasztja. (katabolizmusban ez az érték emelkedik).

 Az ECM növekedett, vagyis feltételezhetően a plazma mennyisége nőtt, de ebbe beletartozhat az ízületi folyadék megnövekedett mennyisége is. A META index víz és elektrolit vesztés esetén növekszik, az itt látható minimális növekedés oka: a testsúlyváltozása miatt bekövetkező BMI érték változás.

A  KAPA index minimálisan nőtt, ami szintén a folyadékvesztést támasztja alá.



Összességében azt lehet látni, hogy történt egy folyadéktér átrendeződés. Vízvesztés keletkezett, ami az izzadtsággal távozott, az izomzat viszont raktározta a vizet ugyanúgy, ahogy feltételezhető módon a plazma is. Kiszáradásnak tehát nyoma sincs.

 

Alanyunk a futást 150-es átlagpulzuson teljesítette, ahol a CHO fogyasztása 150 g/h volt.

Feltételezhetjük, hogy az eredményességét nem a folyadékterek drasztikus felborulása, hanem inkább a magas CHO fogyasztás befolyásolta nagyobb mértékben.

Ez a mérés csak egy teszt volt a leendő, nagyobb volumenű kutatás előtt, a teljesség igénye nélkül.

Nem rögzítettük a környezeti paraméterek változásait, a versenyző által bevitt folyadék mennyiségét és minőségét, a bevitt energia mennyiségét, minőségét.

Arra készülünk, hogy a Nagyatádi Extrememan versenyen egy nagyobb kutatást végezzünk el, ahol nem csak a test paramétereinek a változását mérnénk meg, hanem a vérben nyomon követhető változásokat is. Rögzítenénk a bevitt folyadék mennyiségét, minőségét, a bevitt kalória mennyiségét, minőségét, valamint a környezeti tényezőket, hőmérsékletet, és páratartalmat.

 

Minél több ember vesz részt a kutatásban, az eredmény annál reprezentatívabb lesz.

 

Ne hezitáljatok!  Jelentkezzetek!

Információt a jelentkezéshez az alábbi linken találtok:

https://www.cardiocontrol.hu/news/230-ujabb-kutatas-a-cardio-controlnal

 

Bence

 

 

Miért használjuk a teljesítménydiagnosztikát?

 

Mit jelent a teljesítménydiagnosztika?

 

 

 

Egyre többen használják a sporthoz való felkészüléshez a teljesítménydiagnosztikát, de kevesen tudják, hogy valójában mit hívhatunk igazából így.

 

Ha tízszer leguggolunk, és utána megszámoljuk a pulzusunkat, akkor már egyfajta diagnosztikát végzünk, nem is akármilyet, mert nemzetközi fitnesz mérések használják ezt a sztenderdet! Mégsem terjedt el az élsportban vagy az amatőr sport diagnosztikájában.

A méltán híres Cooper-teszt is egyfajta diagnosztika, amivel a teljesítőképességet tudjuk mérni, nagy fokú pontossággal.

Hazánkban a legelterjedtebb - tegyük hozzá eléggé tévesen - a laktátmérésen alapuló diagnosztika.

Kivitelezése egyszerű és relatíve olcsó, amely fontos szempont, de felettébb kérdőjeles eredményeket adhat. Lent bővebben kifejtem miért.

 

Ebben a cikkben megpróbálom bemutatni, mi mit tartunk teljesítménydiagnosztikának és miért. ( A szív és a sportteljesítmény kapcsolatáról egy következő cikkben beszélünk majd.)

 

Az spiroergometriás vizsgálati módszer olyan komplex rendszer, amellyel a szervezet egészének a működéséről kapunk konkrét, számokkal alátámasztott képet. A különböző szervek, szervrendszerek komplex működési rendszeréről kapunk információt, amely magában hordozza a pillanatnyi teljesítőképesség feltérképezését és a jövőbeni fejleszthetőségének a lehetőségeit is megmutatja!

 

 

Konkrét példán keresztül mutatom be ezen diagnosztikai módszert.

 

Egy fiatal triatlonista, aki nemzetközi szinten is jól teljesít a saját korcsoportjában és egy korcsoporttal feljebb is versenyképes tud lenni, nagy reményekkel néz a jövőbe, edzők, szülők legnagyobb örömére.

De valóban van-e ok a bizakodásra? Érdemes-e feláldoznia mindent a sport oltárán?

 

 

A triatlonista terhelése így alakult:

 

Egy fiatal, 52 kg súlyú versenyzőről van szó. A mérés során kerékpáron 6,15 w/kg teljesítményt, futáson 3:20 perc / km-es tempót ért el. A pulzusa 206 ütés / perc. A maximális oxigén felvevő képessége 64,4kg/ml/min lett. A VE (ventilált levegő mennyisége) 100 liter. A VTex ( kilégzett levegő mennyisége) 3,44 l. Terhelés végi max. laktát 6,8 mmol/l!

 

Alapvetően jó paraméterekkel rendelkezik, a korcsoportjában a nemzetközi szintű eredményessége indokolt.

 

Bal oldalon a kerékpár, jobb oldalon a futás terhelése látszik. 

 

                                      

 

320 max. watt teljesítményt ért el, ami 6,15 w/kg-nak felel meg. Ez jó értéknek számít. A futáson ettől elmaradt, „csak” 218 wattot tudott elérni. Ez azt jelenti, hogy izomerővel jól ellátott versenyzővel van dolgunk. Az izomzat oxigénigényét egy átlagosan megforgatott levegő mennyiségéből tudja felvenni (wasserman 6)

 

                                          

 

A kerékpáron 27 liternyi levegőből tud felvenni 1 liter oxigént, míg a futáson ez az arány kicsit jobb, de elmarad attól, amit nemzetközi szinten tapasztalunk!

 

Összehasonlítás végett az alábbi ábrán egy felnőtt nemzetközi szintű eredmény látható: a 27 litert el sem éri a versenyző. Tehát az 1 liter oxigént kevesebb, mint 27 liter levegőből nyeri, ami jóval gazdaságosabb oxigén felvételt mutat! 4.ábra

 

                                                                                           

 

Ennek ellentétének bemutatására álljon itt egy „GUCH beteg” (grown-up congenital heart) EQO2-je. Az ábra jóval 40 feletti megforgatott levegőt mutat. Azaz ennek a betegnek több, mint 40 liter levegő megforgatására van szüksége ahhoz, hogy 1 liter oxigént nyerjen a szervezete! 

 

                                                                                          

 

A kilégzési kapacitás a nyugalmi mérésnél 3,44 liter lett. Ez a korának megfelelő érték. A FEV1 ( a kifújás első másodpercére eső mennyiség százalékban kifejezve) 96% lett! (Az élsportban ennek 98% felett kellene lennie!) 6.ábr

 

                                                                                                     

 

A következő ábrán (wasserman 7) az látszik, hogy a megforgatott levegő mennyiségéhez képest mekkora a kifújt levegő mennyisége.

Jól látható, hogy a terhelés alatt a 2 litert sem éri el a kifújási kapacitás, és a ventillált levegő, azaz az 1 perc alatt megforgatott levegő mennyisége kicsivel megy 100 liter/perc fölé kerékpáron, a futáson pedig alatta marad.

Itt egy légzési deficit figyelhető meg, ami ebben a korban még esetleg orvosolható de ha nem foglalkoznak vele, akkor később, felnőtt korban jelentősen el fog maradni az elvárt teljesítménytől!

 

                                          

 

A következő ábrákon egy nemzetközi szintű atléta légzési kapacitása látható terhelés alatt:

 

Nyugalomban 5,91 l kilégzési kapacitás, FEV1 5,43 l = 121%. A megforgatott VE prediktív (korának előre meghatározott) értéke 189 liter, az elért érték pedig 190,21 liter lett. Ez magasabb az elvártnál és mindezt 50 alatti légzés számmal(!!), ami nemzetközileg magasan kvalifikált versenyzőtől elvárható. 

 

                                      

 

Visszatérve az eredeti példánkhoz, a Breath Reserv vagyis BR, a légzési tartalék szépen és laposan fogy a kerékpáron, a futáson egy kissé hirtelenebb fogyás látható, de ez nem jelent problémát, inkább a terhelés karakterisztikájából adódik.

Míg a futáson normál képet látunk: a BR/RER 1-nél találkozik, addig a kerékpáron egy elcsúszott értéket figyelhetünk meg! A terhelés 5. percétől a RER 1 fölé emelkedik és ott is marad a 15. percig, onnan újabb, de már drasztikus emelkedésbe kezd. Ez azt a tényt támasztja alá, hogy az anyagcseréje nem megfelelően működik, a sportteljesítményét nem szolgálja ki 100%-ban. Vagyis az energetikai rendszert csak jelentős oxigén többlettel tudja kiszolgálni. 

 

 

                                  

 

Ezt igazolja az indirekt kalorimetria is. Míg a futáson látszik az aerob zónához tartozó jelentős zsír felhasználás, addig ez a kerékpáron nem figyelhető meg. Vagyis míg a kerékpáron gazdaságtalanul működik a szervezet anyagcsere rendszere, addig a futáson relatíve megfelelő működést látunk. Azért csak „relatíve”, mert az aerob kapacitást egy emelkedett CHO (szénhidrát) felhasználás szolgál ki. A 160-as pulzushoz 500 kcal/h CHO felhasználás tartozik, ami 125 g/h fogyasztást jelent! Mindez 11 km/h sebességnél (5:27 perc/km) miközben a sportoló végsebessége 18 km/h (3:20perc /km) lett!

Aerob kapacitását egészen 190-es pulzusig megtartja, sebessége 15 km/h (4perc/km). Energia felhasználása 225 CHO/g/h! Ez hosszútávon nem fenntartható!

Ahhoz képest, hogy milyen végsebességgel rendelkezik, az aerob sebességeket egy nem megfelelő anyagcsere százalék szolgálja ki!

Ebből az ábrából és a hozzá tartozó teljesítményből következtethetünk az izomrost eloszlási arányára is! Jelen esetben döntően lassú állóképes (I vagy SO) izomzattal rendelkezik a versenyző, ezt jelzi a terhelés végén mért max 6.8 mmol/l laktát érték is. ( A különböző versenyzőknél mért laktát szinteket jelentősen befolyásolja az izomzat összetételének az aránya. Döntően gyors (IIA) rosttal rendelkező sportolóknál magas laktát szinteket mérünk, míg nemzetközi szintű állóképességi sportolóknál rendszerint alacsony szinteket láthatunk 6-8 mmol/l-t vagy még alacsonyabbat. Ez a laktát töréspont teóriát is sok esetben megkérdőjelezi, mert nem az anyagcseréről, hanem az izomszerkezet százalékos arányáról és annak a terhelésben résztvevő mennyiségi arányáról ad visszajelzést!)

Az alábbi ábrából az egyes terhelési lépcsőkhöz tartozó CHO felhasználást is ki tudjuk számolni g/h-ban, ami egy-egy hosszabb táv teljesítéséhez szükséges, megfelelő sebesség meghatározásában tud segítséget nyújtani. A frissítés konkrét CHO mennyiségét kaphatjuk meg órára lebontva.

 

                        

 

Szintén összehasonlításképpen az alábbi ábrán egy nemzetközi szintű hosszútávfutó anyagcseréjét láthatjuk. Gyakorlatilag nem rendelkezik anaerob kapacitással, de az aerob tartománya igen széles! Maratoni ideje 2 óra 30 percen belüli. 

 

                                                                                      

 

A következő képen a teljesítménydiagnosztika szempontjából nagyon fontos ábra látható!

Ez az OXIGÉN PULZUS. https://www.cardiocontrol.hu/news/220-oxigen-pulzus

Ha az oxigén pulzust nem ismerjük, akkor az elért teljesítményt és az eredményt sem tudjuk mihez viszonyítani! Ez olyan, mintha látnánk egy autót kívülről, de fogalmunk se lenne róla, hogy milyen motor van benne, milyen üzemanyaggal megy, és hány km-t tud megtenni. Gyakorlatilag nem tudunk semmit a külalakon kívül. Ez azért igen kevés információ.

 

Az oxigén pulzus megmondja nekünk, hogy a bal kamra összehúzódásával, a nagy vérkörbe kilökött oxigén mennyisége hány ml-t ér el. Ez az érték alapvetően meghatározza a terheléshez tartozó pulzus számot! Ha ezt az értéket nem ismerem, akkor azt sem tudom, hogy az adott terheléshez tartozó pulzusszám valóban indokolt-e. Ez független az anyagcsere minőségétől és a laktát szintjétől! Inkább függ a szív méretétől és a szívizomzat vastagságától, valamint a szívüregek nagyságától.

Nemzetközi szinten 25-35 ml az elvárt. Jól látható, hogy sportolónk 15 ml-t ért el futáson. A terhelést jelentősebben tudta pulzusszám emelkedéssel, mint volumen növekedéssel kompenzálni. Ez bizony jelentősen elmarad az elvárttól, még akkor is, ha fiatal versenyzőről van szó és esetleg még lehet számítani valamekkora kamra növekedéssel! (Jelen esetben, mivel a volumen kompenzáció nem volt kifejezett, a megnyugtatás végett érdemes egy terheléses EKG-val ellenőrizni a szívműködését) 

 

                                 

 

 

 

Összehasonlítás: Az alábbi ábrán egy nemzetközi szintű sportoló oxigénpulzusa látható. Megfigyelhető, hogy az oxigénpulzus szinte párhuzamosan emelkedik a pulzusszámmal a terhelés végéig! 

 

                                                                                  

 

Csak érdekességképpen: a már említett GUCH beteg O2 pulzusa így néz ki. A terhelés egészére jellemző az alacsony O2-pulzus szám. 

 

                                                                                

 

 

PETCO2: (end-tidal carbon dioxide tension); PETO2: (end-tidal oxygen tension).

Normál, ellenőrzött körülmények között a PETCO2 értéke megegyezik az artériás vér pCO2 értékével Hgmm-ben.

Minden terhelés esetében a PETO2 változik a terhelés során. Először csökken, majd a terhelés utolsó harmadában az intenzitás növekedésével folyamatosan emelkedik. A törésponthoz tartozó normál PETO2 értékek 100-115 Hgmm a PETCO2 36-44 Hgmm között vannak. Az egyes ventillációs küszöb értékeket, aerob, anaerob átmeneteket jól szemlélteti, pontosítja. Egyben a sejtfal diffúziós kapacitásáról is tájékoztat. Az alacsonyabb nyomás könnyebb átjárhatóságot takar. Könnyebben megy végbe az oxigén és a szén-dioxid cseréje, miközben a szervezet anyagcsere szempontjából gazdaságosabban működik. Jelen példánknál nem látszik diffúziós kapacitásból származó előny! 

                                   

 

Az összehasonlítás: az alábbi ábrán látható egy élvonalbeli atléta PET grafikonja. Jól láthatóak az alacsonyabb nyomású gáz értékek. Természetesen itt 1-2 Hgmm nyomás különbségről beszélünk, ami adott esetben döntő jelentőségű a teljesítmény szempontjából. 

                                                                              

                                                                                  

 

A már említett GUCH betegnél szembetűnő a nyomás különbség, ez persze nem csak a sejtfal átjárhatósága miatt ilyen magas, hanem az artériás vér magas CO2 tartalma is közrejátszik. ( Olyan speciális betegsége van, ahol a nagyvérkörbe CO2-dal kevert vér lökődik ki. Az SPO2 70 % alatt van!) 

                                                                                   

 

Az eddigieket összefoglalva:

 

A bemutatottak alapján látható, hogy a teljesítőképesség meghatározása több tényező figyelembevételével történik. És ez még nem minden!

 

A komplett diagnosztikai kép kialakításához még szükség van a testszerkezet felépítésének meghatározására is.

 

Az egészség, teljesítőképesség és a testi közérzet szempontjából fontosak a testi alkotóelemek - az anyagcsereaktív sejtrészek (BCM), a testvíz és a testzsír - kiegyensúlyozott arányai.

A bioelektromos impedancia analízis (BIA) egy egyszerű, nem invazív módszer, hogy meghatározhassuk a testi alkotóelemeket, amivel információhoz jutunk a vízháztartásról és a tápláltsági szintről.

A testösszetételt befolyásolja a veleszületett alkat, a táplálkozás, a folyadékbevitel, a mozgás, a kor és az egészségi állapot.

A BIA kihasználja a csontok, szervek, izmok és a testzsír különböző vezetőképességeit. Testi folyadékok a magas elektrolittartalmuk miatt az elektromos áramnak kiváló vezetői, miközben a csontok és zsírok magas ellenállást nyújtanak. A sejteknek a membránban való lipoprotein réteg által kondenzátoros funkciójuk van és ezzel magas kapacitív ellenállást hoznak létre.

 

Testzsírtömeg (BF)

A BIA mérésnél a zsírtömeget közvetve a testsúly és a zsírmentes tömeg különbözetéből számolják ki. A testzsír sűrűsége 0,9g/cm3. Egy kg testzsír kb. 7700 kilokalóriát tárol. A testzsírtömeg normál értéke a kortól, nemtől és a sportaktivitástól függnek.

 

Testsejttömeg (BCM)

A testsejttömeg az oxigénfogyasztó, káliumban gazdag, glükózoxidáló sejtek összessége. Teljesíti a metabolikus munka legnagyobb részét és így meghatározza az alapanyagcserét. A BCM-hez tartozik a csontvázizomzat, a sima izomzat, a szívizom, a belső szervek, az emésztőrendszer, a vér, a mirigyek és az idegrendszer sejtjei. A BCM meghatározása elengedhetetlen az étkezési szint meghatározásához és az alultápláltság felismeréséhez. A BCM megőrzése a táplálkozásterápia minden formájában a központi feladat.

 

Extracelluláris tömeg (ECM)

Az extracelluláris tömeg a zsírmentes tömeg nem celluláris része. Felosztják extracelluláris folyadékra (plazma, sejtközi és sejten kívüli folyadékok) és szilárd anyagokra (kötőszövetek, támasztószövet szálak, csontváz). Egészséges embernél az ECM mindig kisebb a BCM-nél, úgy hogy az ECM/BCM indexnek mindig 1 alatt kellene lennie. Az alultápláltság korai stádiumában a BCM csökkenése és az egyidejű ECM kiterjedése jellemző. Ennek ellenére ilyenkor a testsúly és a sovány tömeg változatlan maradhat. Az ECM hirtelen változása mindig víz által keletkezik, ezért van különös jelentősége az intracelluláris és extracelluláris víztér meghatározásának.

 

Ez grafikusan így néz ki

             

 

 

A BCM az izmosságot szintén megerősíti, mint ahogy azt már a kerékpáros terhelésnél is jeleztük!

Alapvetően kiegyensúlyozott sportolói testalkattal rendelkezik a vizsgált versenyző.

( Természetesen ennél több paramétert látunk számszerűen, de ezek ismertetésétől most eltekintünk)

 

Végül, de nem utolsó sorban nem feledkezhetünk meg a vér paramétereinek figyelembevételéről sem!

 

Alapvetően minden teljesítménydiagnosztikát egy kis vérkép elkészítésével kell kezdeni.

Ennek szerepe a sportoló terhelhetőségének, egészségi állapotának felmérése, meghatározása!

 

Állóképességi sportoknál nem feledkezhetünk meg a haematocrit szám (a vér alakos elemeinek százalékos aránya) és a haemoglobin szám (g/dl) figyelembe vételéről sem.

Ezen paraméterek az oxigén felvevő-és szállítóképességét alapvetően befolyásolják!

 

Az edzettségi állapotra, a terhelhetőség megállapítására utaló paramétereket is érdemes figyelembe venni, meghatározni.

Alap mérések közé tartozik a CK (creatin kináz), aminek emelkedett értéke az izomszétesésre utalhat és az UREA (karbamid), mely egyfajta fehérje lebomlási terméke! Ezen paraméterek emelkedései túlterheltségre utalhatnak. Korai felismerésükkel a túledzés, krónikus túlterhelés megelőzhető.

 

 

Összefoglalás:

 

A fenti példán bemutattam egy jól teljesítő és eredményes fiatal sportolót, de jövőjét illetően kétségeink merültek fel.

 

Kiváló teljesítményt ért el kerékpáron és a futó sebessége is megfelelő volt, de sajnos a paraméterek, ahogy ezeket elérte, nem adnak okot a bizakodásra.

 

Oxigén felvételét a nagyon magas pulzus számának köszönheti, amihez egy alacsony és volumenben nem nagyon növekedő szívtérfogat tartozik. Az életkor előre haladtával a pulzusszáma csökkenni fog. Ez a csökkenés elkerülhetetlen. Ezáltal az egy percre jutó kilökött oxigén mennyisége is csökkenni fog, tehát szűkülni fog a VO2 kapacitása, ami most épp a nemzetközi eredményesség alsó határán van.

A légzési kapacitása hozza az életkori elvártat, de a VT érték elmarad az elvárttól, egyfajta légzési deficit már megfigyelhető. Emiatt csökkenni fog a felnőttkori VE érték, ami szintén döntő jelentőségű a felvehető oxigén mennyisége tekintetében.

Az EQO2 érték egy normál tartományba tartozik a maga 27 literjével.

A BR érték elfogyása bizakodásra ad okot a légzés fejleszthetősége szempontjából.

Diffúziós kapacitása a sejtfal átjárhatóság szempontjából nem tartalmaz rendkívülit, vagyis, normál átjárhatóságot láthatunk, ami az idő előre haladtával szintén romlani fog, az átjárhatóság nehezebb lesz.

Sajnos a legelszomorítóbb képet az anyagcsere minősége, kihasználási százaléka mutatja, még akkor is, ha tudjuk, hogy fiatal korban nem teljesen úgy működik az anyagcsere, mint felnőtt korban. Egyfajta tendenciát azért meg lehet figyelni! A zsír anyagcsere arányában kevés és emelkedett CHO fogyasztás figyelhető meg. Kerékpáron mindez kifejezettebb, ami azt jelenti, hogy verseny szituációban, a kerékpáron minden energetikai tartalékát el fogja használni és noha képes lenne jó tempóban futni, mégsem lesz rá képes a kerékpárról leszállva, mert energetikailag nem tudja majd kiszolgálni az elvárt teljesítményt és mindenféleképpen csökkentett sebességű futásra lesz csak képes!

Feltételezem, hogy edzéseit az energetikai rendszerének tekintetében mindig magas intenzitáson végzi, ezért esélye sincs a megfelelő energetikai edzettségi hátteret megteremteni. Az anyagcsere enzim rendszere az anaerob energianyerés irányába fog eltolódni, ami a hosszú távú aerob energetikai rendszer működésének a kialakítását megakadályozza, mitokondriális rendszere alacsony szintre fog exkalálódni. Sajnos a sprint táv teljesítésétől nem fog tudni feljebb lépni eredményesen az olimpiai távra.

Jelenlegi eredményességét a magas pulzusszámnak és ezáltal kilökött oxigén mennyiségének, izomerejének, és relatíve jó futó tempójának köszönheti.

 

Mégis mit lehet vele tenni, hogy ne tűnjön el a süllyesztőben?

 

Az északi sífutók által alkalmazott 80%-20% edzés intenzitás elosztás erősen megfontolandó lenne számára! Ez azt jelenti, hogy éves szinten a terhelés 80%-át aerob extenzív zónában, a maradék 20%-ot intenzív zónában kell teljesítenie. Gyakorlatilag a maradék 20%-ot a versenyterhelésnek kellene jelentenie. Ezzel a módszerrel esélye lenne megfelelő energetikai rendszer felépítésére és megszilárdítására és esélyt kaphatna arra, hogy esetleg felsőbb korcsoportban is eredményesen tudjon versenyezni.

Sajnos a magyar sport sajátosságainak köszönhetően ez előre láthatóan nem fog megtörténni, hisz kell az eredmény mindenáron. Mivel fiatal versenyzőről van szó, elég karizmatikus és nagy tekintélyű edzőre lenne szükség ahhoz, hogy meg lehessen győzni a versenyzőt és természetesen a szülőt a módszer helyességéről.

Hazánkban erre kevés a gyakorlat, mert sem az edző, sem a versenyző, sem a szülő nem meggyőzhető. Az edző gyakran OKJ-s képzettséggel vagy külföldön szerzett edzői diplomával rendelkezik, amelyet itthon semmilyen bizottság előtt nem kell megvédenie. Egy évnyi szigorúan hazai amatőr versenyzői múlttal, szakmai tapasztalat nélkül dolgozik. A szülő saját vágyait próbálja gyermeke sportteljesítménye által megvalósítani. A gyerek szerencsére egyelőre egészségesen motivált. Ezt kellene megőrizni.

A jelenlegi gyakorlat szerint elviszik a gyereket egy másik teljesítménydiagnosztikai laborba,- mert fájó az igazság, és borús a jövő - ahol ismételten végeznek egy terheléses tesztet. De ez csak laktát- és pulzusmérést tartalmaz. Mint ahogy a cikk elején bemutattuk, ez kiváló eredményeket fog mutatni. Visszaigazolja a jelen állapot kiválóságát, amit mi sem tagadunk. De nem mutatja ki a jövő szempontjából fontos és hiányzó adottságokat, melyek a fejleszthetőség alapkövei. Elsiklik afölött a tény fölött, hogy ez az út zsákutca, a felnőtt karriert semmiképpen sem tudja előkészíteni. A gyerek, megmarad gyereksportolónak, felnőtt eredményei sose lesznek. Sport karriert nem képes befutni.

Szerencsés esetben nem fordít hátat a sportnak, megmarad sportot kedvelő, a mozgás örömét élvező Age Groupos versenyzőnek. Rosszabb esetben pszichoszomatikus zavarokkal küzdő felnőtté is válhat.

Nagyon jó lenne ha tévednék, de sajnos túl sok ilyen irányú tapasztalatot szereztem már az elmúlt években!

 

A teljesítménydiagnosztika komplett vizsgálati rendszer, amely a szervezet, szervrendszerek összehangolt működéséről, és a jövőbeni terhelés, terhelhetőség irányáról ad átfogó képet!

 

Ha nem akarsz hibázni,

ha tudni akarod ki és mi lakik benned, ne hezitálj, jelentkezz most!

Bízz a CardioControl szakmai tudásában!

 

Akciós méréseink még tartanak. Árainkról itt talász információt >>

Időpontot pedig a következő linken keresztül tudsz foglalni:

https://www.cardiocontrol.hu/idopont-foglalas/idopont-foglalas-sportdiagnosztikara

 

Bence

 

László Bence
sportdiagnosztikák szervezője és elemzője
orvosi diagnosztikák szervezője
edző - edzéstervezés

+36 20 576 3161
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Felhasznált irodalom:

 

Karlman Wasserman et al: Principles of Exercise Testing and Interpretation. Fifth edition (December 24 2014 Lippincott&Wilkins)

 

Christopher B Cooper, Thomas W Storer : Exercise Testing and Interpretation: Practical Approach

Cambridge University Press 2001

 

Thomas W. Rowland: Cardiopulmonary Exercise Testing in Children and Adolescents: American College of Sport Medicine 2018

 

BIA: User manual 2015.

  

 Egy 24 órás ultrafutás energetikai tanulsága!

 

Egy versenyző 24-órás futáson 206 km ért el!

A 24 órás non-stop futás egy rendkívül kimerítő sport teljesítmény a szervezet számára. Sok embernek a futás is nehézséget okoz, szinte elképzelni is nehéz, hogy hogyan lehet ezt az emberfeletti teljesítményt véghezvinni!

Egy ilyen teljesítmény az ember szervezetét végletekig kimeríti. Nem csak energetikailag kell különleges képesség hozzá, hanem idegrendszerileg is, mert a távot alvás nélkül kell teljesíteni, amire nem mindenki alkalmas.

A futás, mint mozgásforma anatómiailag, biomechanikailag pontosan definiált. Az spiroergometriás mérések alapján egy konkrét sebességtől-pontosan a 8 km/h elérésétől (7:30)-számítjuk a futást. Vagyis 7:30 alatti tempó már nem tartozik a futás tárgykörébe!

Nézzük meg emberünknek, hogy (jól vagy rosszul) sikerült-e ez a verseny.

A spiroergometriás vizsgálatnál kiderült, hogy különleges ultrafutó képességei vannak, mivel kiváló energetikai rendszerrel rendelkezik. Nagyon alacsony CHO (szénhidrát) felhasználással tudja terhelést fenntartani. A aerob-anaerob átmeneti szakasza igen elnyújtott!

Az indirelt kalorimetrián jól látható a terhelési lépcsőkhöz tartozó rendkívül magas zsír felhasználás (piros vonal), amit egy nagyon alacsony CHO felhasználás (fekete vonal) szolgál ki. Energetikai rendszere rendkívül gazdaságosan működik.

A számok önmagukért beszélnek.

A táblázatban az egyes terhelési lépcsőfokokhoz tartozó CHO/g/h felhasználás látható. 5 perc/km-es tempónál, 100g/h a CHO felhasználás, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 100g CHO-t kell bevinnie óránként ahhoz, hogy tempót sebesség esés nélkül tudja tartani! Kevesebb CHO bevitel esetén a glikogén raktárai ürülni kezdenek, és az idő előre haladtával képtelen lesz az adott sebességet 24 órán keresztül fenntartani! Ha "gélekben" számoljuk, akkor ez 3db/óra bevitelt jelent ami biztos, hogy nem tartható 24 órán keresztül, még akkor sem he nem "gél" hanem egyéb természetes eredetű táplálékkal történik!

(Egy átlagos gél, izotóniás ital-500ml re számolva- 30g szénhidrátot tartalmaz. Ebből kiindulva különböző energia pótlási variációk adódhatnak 2 db gél plusz 1 db izó, vagy 2 db izó plusz 1 db gél stb)

A táblázat a versenyző különböző sebességeihez tartozó CHO felhasználást mutatja.

RER

CHO/g/h

Km/h

Min/km

Elméleti 24ó táv

0,82

   47

  8

 7,30

      192

0,83

   53

  9

 6,40

      216

0,84

   56

  10

   6

      240

0,85

   86

  11

 5,27

      264

0,88

   99

  12

  5

      288

0,95

  166

  13

  4,37

      312

 

 A verseny alakaulása a számok tükrében:

Az első ábrán a sebesség alakulása látható körönkénti bontásban. Egy folyamatos sebesség romlás figyelhető meg. Az első kör 5 perc/km tempója a 206.-km nél 10,49 km/perc-re csökkent. ( az időbeni kiugrások a frissítőponti megállókat jelzi)

 

A második ábrán a körök százalékos eloszlása látható:

Az első kör 100%-hoz viszonyítva a többi teljesített kör sebessége. A 206. km végére mintegy 100% sebesség romlás következett be.

50 km-i összegzés:

Megtett km

tempó

Km/h

24/h/km

       1

   5

    12

   288

      50

5,33

10,81

   259

    100

5,52

10,23

   245

    150

7,36

7,89

   189

    206

10,49

5,55

   133

 

Összegzés:

A kezdeti 5 perces tempó (288km/24ó) nyilvánvalóan a versenyló effektusnak köszönhető! Energetikai fenntarthatóságát semmi sem támasztja alá! Az 50 km-nél látható 5:33-as tempó már inkább indokolt volna de még itt is egy túlzott fogyasztás látható a maga kb 86g/h CHO felhasználásával. A megfelelő tempó a 6 perces lett volna: 56g/h CHO felhasználással, ami már közelít ahhoz a mennyiséghez, ami még egy 24 órás versenyen is pótolható. Ez a 2 gél/h vagy 1 gél és egy izó/h tempó. Ennél a sebességnél emberünk 240 km-re lett volna képes. A grafikonból és a táblázatból is kitűnik, hogy 100 és 150 km között kezdet el dolgozni a kalapácsos ember, a végső csapást 150 km-nél mérte emberünkre aki innentől kezdve csak gyalog tempóra váltott és végül 10,49-es tempóval vánszorgott a célba. Ne feledjük 7:30 alatt nincs futás! A kezdeti gyors 100km-t egy lassú második 100 km bosszulta meg!

Sajnos általános ultrafutó gondolkodás  " jó a gyors kezdés, mert majd úgy is lassulunk". A gyors kezdés magában hordoz egy lassítási tartalékot-gondolják sokan-. Csak, hogy ez egy súlyos TÉVEDÉS.

A glikogénraktárak kimerítése a fenntartható sebesség csökkenéséhez, adott esetben a mozgás befejezéséhez vezet! Egy 24-órás futóversenyen nincs lehetőség a kimerült energetikai háztartást "rendbe rakni", az energetikai deficitet kiegyenlíteni!

Ebben a kis cikkben csak a CHO fogyasztásra szorítkoztunk, a szabad aminosav-pool fogyást most nem részleteztük, nem is vettük figyelembe, hiszen az még összetettebbé, bonyolultabbá teszi a képet. Az egy másik energetikai probléma felvetés, másik cikk témája lehet. 

Összességében emberünk 240 km körüli eredményre lett volna képes, helyette 206 km-t teljesített, ami persze nem lebecsülendő, sőt elismerést érdemlő eredmény, de 240 km-rel már a nemzetközi porondon is felfigyelnének rá.

Ne feledjétek a CHO felhasználást pontosan CSAK spiroergometriás vizsgálattal lehet meghatározni! 

A felkészülésed ne bízd a véletlenre!  Válaszd a Cardio Controlt ha biztosra akarsz menni!

Tavaszi kedvezményes akciónk még tart!  Ne habozz, jelentkezz most!

 

Bence

 

 

Újabb kutatás a Cardio Controlnál!

 

 

Só- vízháztartás alakulása hosszú távú triatlon verseny teljesítése közben.

 

                                    

Önkénteseket keresünk, kutatáshoz,

a részvétel ingyenes!

 

 

A kutatás időpontja 2019 augusztus 9-10.

Helyszíne: Nagyatád eXtremeMan verseny.

 

Várjuk azon egyéni induló versenyzők jelentkezését, akik érvényes nevezéssel rendelkeznek a Nagyatádi hosszú távú triatlon OB-n és szívesen részt vennének egy élettani kísérletben.

 

 

A kutatás célja megállapítani a hosszú távú triatlon teljesítése közbeni folyadék és só (ásványi anyag) vesztés mértékét, megállapítani, hogy keletkezik-e élettani szempontból, a fizikai teljesítményt befolyásoló ásványi anyag eltolódás, megállapítani, hogy felborul-e az extracelluláris és intracelluláris folyadék terek aránya.

 

 A vizsgálat menete:

 A nevezési csomag átvételének helyén: felvesszük az adatokat és a következő alap méréseket végezzük el:

 

 1. Súly mérés.

 

NA+, K+, CA++, CL-, pH, Hct, Hb, PCO2, PO2 szint meghatározás ujjbegy szúrással, kapillárisvérből.

Számított érték: AnionGap, AnionGap(K), eGFR, eGFR-a, cHCO3.

BIA analizátorral az extracelluláris és intracelluláris folyadékterek eloszlásának meghatározása.

 2. A teljes táv teljesítése után, a célban -  még mielőtt megtörténne az extra folyadék pótlás -  a kontroll mérések elvégzése:

 

 Súly mérés.

 

NA+, K+, CA++, CL-, pH, Hct, Hb, PCO2, PO2 szint meghatározás ujjbegy szúrással, kapillárisvérből.

Számított érték: AnionGap, AnionGap(K), eGFR, eGFR-a, cHCO3.

BIA analizátorral Az extracelluláris és intracelluláris folyadékterek eloszlásának meghatározása.

 A célba érkezőnek a versenyen elfogyasztott folyadék mennyiségéről és minőségéről „pontos” leírást kell adniuk. Mennyi volt az elfogyasztott víz mennyisége (literben). Mennyi volt az elfogyasztott izotóniás ital mennyisége (literben) és melyik gyártó terméke volt.

 

Mennyi volt az elfogyasztott sótabletta mennyisége (db) és melyik gyártó terméke volt.

A kutatásban való részvételre e-mail-ben várjuk a jelentkezéseket, a jelentkezési határidő július 7.  Mennyiségi limit nincs, kb.150-200 fő jelentkezését várjuk, elsősorban azon versenyzők jelentkezését, akik 13 óra alatt tervezik a célba érkezést.

 

A kutatásban való résztvevőknek a Cardio Control pluszban felajánl egy kedvezményes spiroergometriai teljesítménydiagnosztikát, BIA méréssel egybekötve (folyadék terek mérése), a minél pontosabb kutatási eredmény elérése végett. Ennek egyedi ára: 17.000 Ft/fő.

 

Ezen méréssel, megállapítjuk a kutatásban résztvevő versenyzők fizikai állapotát, laktát töréspontját, aerob teljesítő képességét, meghatározzuk a pontos teljesítmény függő szénhidrát felhasználást. Ezen ismeretek birtokában megállapíthatjuk, hogy felkészültségükhöz képest milyen intenzitáson teljesítették a teljes távot. A kutatásban való részvételhez a spiroergometriás vizsgálat elvégzése nem kötelező!

  

Részletes felvilágosítás e-mailben, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

vagy az alábbi tel. számon: 06 20 576 3161

A kutatás vezetője: László Bence

Beszámoló az LDH kutatásról

 

 

 

 

 

Az edzésre bekövetkező metabolikus alkalmazkodás „real time” nyomon követése, monitorozása nem megoldott.

 

A laktát mérés az anyagcsere eltolódásáról ad tájékoztatást, a mitokondriális lipolitikus útról jelzi az áttérést a citoplazmális glikolitikus energia nyerési útra.

Ennek mérése jelenleg csak véres úton történhet. Ennek kivitelezése folyamatos sport mozgás közben nehézkes és nem ad módot a sűrű (például a másodpercenkénti) mintavételezésre.

 

Feltételezésünk szerint a laktátdehidrogenáz (LDH) - az anaerob folyamatok katalizátora - esetleg lehet egy marker valamilyen vértelen monitorozási út kifejlesztéséhez, de ehhez igazolni kellett, hogy az LDH mutat-e pontos korrelációt a terhelés során keletkező laktát szinttel.

 

Azért az LDH-ra esett a választás, mivel az LDH -fehérje révén - rendelkezik fix hullámhosszú fénytörő képességgel és ez lehetővé tenné egy fényabszorpció elvén működő monitorozó eszköz kifejlesztését.

 

Feltételeztük, hogy a vérkeringésben megjelenő LDH szint egyenesen aránylik a keletkezett laktát szinttel.

 

Módszer: Sprioergometriai, futópados terheléses vizsgálat.

 

Nyugalmi légzés funkció vizsgálattal meghatároztuk a Tidal Volument és a FEV1 -et,

ehhez Ganshorn Powercube 97621-ett használtunk.

Futópadon ( HP cosmos mtm 1500) 1,5%-on 5 perc 6 km/h-n történő gyaloglás után, percenként 1 km/h-val növeltük a futás sebességét. 12 km/h elérése után fokozatonként 1%-kal emeltük a dőlés szöget miközben a sebesség tovább növekedett percenként 1 km/h-val. A futás végkimerülésig történt.

A gáz cserét folyamatosan monitoroztuk és a Wasserman ábrákban elemeztük az adatokat.

Laktát mérést 5 alkalommal végeztünk nyugalomban, a bemelegítő öt perc végén folyamatos mozgás közben, a fizikai aktivitás végén közvetlenül, majd a restitúció 3. és 5. perc végén

 

A vért vacuette szérum szeparált csőbe vettük és 1500 fordulaton 10 percig centrifugáltuk.

Az elemzést egy szakosodott labor végezte.

 

A mérést kilenc fővel végeztük.

 

 

Átlagok:

 

Nem

Kor

Magasság

Súly

W/kg

Max HR

VO2max

VE

Sebesség

VT

FFi+Nő

33.88

165,77

70,8

5,23

182

60,84

138,11

17,66

3,07

 

 

 

 

A terhelés végén mért VO2max-értékek:

 

 

 RER1 hez tartozó VO2 max-értékek:

 

 

 

 Eredmény:

 

A laktát termelődés és az LDH szint változás között nem volt összefüggés!

 

Feltételezett ok, amiért a vizsgálat nem mutatott összefüggést :

 

Mivel az LDH egy katalizátor ezért normál esetben nem lép ki a sejtből a véráramba, hanem újra és újra belép a lent ábrával jelzett folyamatba. Nem követi a sejtből kilépő laktátot.

 

 

 Az LDH vérből mért szintje alapvetően sejt, szöveti károsodás eredménye ezért diagnosztikai jelentőségű az orvoslásban, a sportban azonban nem releváns. Másik oka, hogy mi össz LDH-t mértünk, de az LDH-nak különböző izomerjei vannak, melyek szervspecifikusak.

Elképzelhető, hogy ha célirányosan LDH5 ( izom specifikus) izomert vizsgálunk, akkor találunk összefüggést a laktát keletkezése és az LDH szint változása között.

 

További vizsgálatok szükségesek ennek megállapítására.

 

Mért abszolút értékek:

 

 

Megfigyelhető, hogy a laktát emelkedés a terhelés befejeztével még tovább emelkedik!

 

 

1 ember       2. emb.       3.emb.        4.emb.       5.emb.          6.emb.         7.emb.         8.emb.        9.emb.

 

A Laktát szint és az LDH szint változása.

( Itt azért hogy a laktát változás látható legyen az azonos grafikonban, a kapott értéket megszoroztuk 100-al.

Az LDH szint eloszlása a laktát függvényében.

A fekete vonal az LDH változásnak a trend vonala.

 

 

 

 

A kutatás a Cardio Control laborban történt.

A labor segítséget a Synlab nyújtotta. 

 

 Bence

 

Sport életre-halálra! De megéri?

 

 

 

A páciens több mint 10 év versenyzéssel a háta mögött keresett meg minket, mert coronaria rendellenességet ( szív elégtelen vér ellátása) találtak nála.

 

CPET (cardi pulmonalis excercise test) vizsgálatot végeztünk nála, ami kimutatott egy rövid ideig tartó szignifikáns ST depreysziót az infero-lateralis elvezetésben.

Ezt ellenőriztük coronaria CT-vel és coranoroghraphiaval, ami enyhe RAD (ramus descendens anterior) eltérést igazolt.

 

A páciens kérdése az volt sportolhat-e biztonságosan, teljesíthet-e hosszútávú versenyeket?

 

A probléma összetett és a válasz nem teljesen egyértelmű.

 

Az EKG képen a 7.perctől egyértelműen látszódik a probléma (piros nyíl 1. ábra), ami a terhelés végéig jól láthatóan megmaradt. Szerencsére a restitució (megnyugvás) 1. percének a végén szépen normalizálódik (piros nyíl 2.ábra)

 

1 ábra:

 

 

 

 

 

A mérés nem csupán egy terheléses EKG volt, hanem egy komplex spiroergometriai vizsgálat, mely lehetővé teszi, hogy a fent látott jelenséget több szempontból is megvizsgáljuk és a kérdésre, hogy a páciens sportolhat-e kielégítő választ adhassunk.

 

Vizsgáljuk tehát meg a kérdést légzési és anyagcsere oldalról is. Hiszen az ember és a sportoló egy összetett biológiai szerkezet!

 

 

Az anaerob küszöb 10,55-nél látható. Ezt egyéb mért paraméterek is igazolják (Wasserman 1, 6, 9 ábra)

 

 

A Wasserman1 ábrán a ventilációs küszöb látható (barna vonal), mely az AT ponttól kezdődően meredeken emelkedik! Páciensünk a terhelés emelkedését a légzési kapacitás növelésével tudja kompenzálni. - Ez egy pozitívum.

Az elért ventilált levegő menyisége 92,72 liter lett, az elméletileg elvárt 119 liter helyett.

A restitució 3. percében 4.1 mmol/l laktátot mértünk! - ez igazolja, hogy a terhelés az anaerob küszöböt elérte. (a terhelést 160-as pulzusértéknél leállítottuk a magas kockázati tényezők miatt)

 

                     

 

Sajnos a szív érintettségén kívül a fő probléma az alábbi ábrán látható!

 

 

 

Az Indirekt Kalorimetrián a 7. percnél (piros nyíl) a legnagyobb a zsír égetés. Az anyagcsere itt a leggazdaságosabb, 132-es pulzus számnál. Ennél a pontnál már határozottan látszik az ST eltérés ( EKG 1. oldalon ). ( 1 ábra 3. oszlop)

A terhelés emelkedést anyagcserével még jól tolerálja páciensünk, de a szív oxigén ellátottsága ekkora már elégtelen!

 

Sajnos a fő bajt pont az anyagcsere jelenti!!

 

Teszt alanyunk Ironman teljesítésére készülvén egy 6 órás kerékpározásra megy, majd egy 2.5 órás futással „vezet le”. Ez mint egy 8,5 órás edzés. A hosszú aerob edzés nagy fokú zsír égetéssel jár, ami elősegítheti a ketogén anyagok felhalmozódását a szervezetben. A ketogének a vér Ph-t negatív irányba tolhatják vagyis savi irányú eltolódás keletkezhet. A Ph eltolódás hatására az ST eleváció fokozódhat, ami azt jelenti, hogy nyugalmi pulzusnál is jelentkezhet a szív oxigén ellátásának hiánya, ami előre megjósolhatatlan következményekkel járhat hosszútávon!

 

Sajnos az érintett páciensnek a hosszútávú sportok űzését a fentebb ismertetett okok miatt nem lehet ajánlani!

Az időben rövidebb távok telkesítése javasolható, de csak szigorú pulzuskontroll betartása mellett!

 

Természetesen sportorvosi engedélyt sem kapna, ha az amatőr versenyzés egy ilyen jellegű kivizsgáláshoz lenne kötve!

 

Kiskapuk mindig vannak. A kérdés az, hogy megéri-e kockáztatni, és végül egy esetleges tragédia kinek lesz a felelőssége?

 

A szív hibáinak feltérképezésére elegendő-e egy nyugalmi EKG vizsgálat ?

 

Ha érzett sportolás közben rosszullétet, heves szívdobogást, ájulást, akkor az alábbi linken tud jelentkezni: https://www.cardiocontrol.hu/

Vagy az alábbi telefonszámon kérhet tájékoztatást: 06 20 576 3161

 

 

Bence

 

 

 

 

 

 

 

 

Go to top