Hírek és események

Sport életre-halálra! De megéri?

 

 

 

A páciens több mint 10 év versenyzéssel a háta mögött keresett meg minket mert coronaria rendellenességet ( szív elégtelen vér ellátása) találtak nála.

 

CPET (cardi pulmonalis excercise test) vizsgálatot végeztünk nála, ami kimutatott egy rövid ideig tartó szignifikáns ST depresziót az infero-lateralis elvezetésben.

Ezt ellenőriztük coronaria CT-vel és coranoroghraphiaval, ami enyhe RAD (ramus descendens anterior) eltérést igazolt.

 

A páciens kérdése az volt sportolhat-e biztonságosan, teljesíthet-e hosszútávú versenyeket?

 

A probléma összetett és a válasz nem teljesen egyértelmű.

 

Az EKG képen a 7.perctől egyértelműen látszódik a probléma (piros nyíl 1. ábra), ami a terhelés végéig jól láthatóan megmaradt. Szerencsére a restitució (megnyugvás) 1. percének a végén szépen normalizálódik (piros nyíl 2.ábra)

 

1 ábra:

 

 

 

 

 

A mérés nem csupán egy terheléses EKG volt, hanem egy komplex ergospirometria, mely lehetővé teszi, hogy a fent látott jelenséget több szempontból is megvizsgáljuk és a kérdésre, hogy a páciens sportolhat-e kielégítő választ adhassunk.

 

Vizsgáljuk tehát meg a kérdést légzési és anyagcsere oldalról is. Hiszen az ember és a sportoló egy összetett biológiai szerkezet!

 

 

Az anaerob küszöb 10,55-nél látható. Ezt egyéb mért paraméterek is igazolják (Wasserman 1, 6, 9 ábra)

 

 

A Wasserman1 ábrán a ventilációs küszöb látható (barna vonal), mely az AT ponttól kezdődően meredeken emelkedik! Páciensünk a terhelés emelkedését a légzési kapacitás növelésével tudja kompenzálni. - Ez egy pozitívum.

Az elért ventilált levegő menyisége 92,72 liter lett, az elméletileg elvárt 119 liter helyett.

A restitució 3. percében 4.1 mmol/l laktátot mértünk! - ez igazolja, hogy a terhelés az anaerob küszöböt elérte. (a terhelést 160-as pulzusértéknél leállítottuk a magas kockázati tényezők miatt)

 

                     

 

Sajnos a szív érintettségén kívül a fő probléma az alábbi ábrán látható!

 

 

 

Az Indirect Calorimetrián a 7. percnél (piros nyíl) a legnagyobb a zsír égetés. Az anyagcsere itt a leggazdaságosabb, 132-es pulzus számnál. Ennél a pontnál már határozottan látszik az ST eltérés ( EKG 1. oldalon ). ( 1 ábra 3. oszlop)

A terhelés emelkedést anyagcserével még jól tolerálja páciensünk, de a szív oxigén ellátottsága ekkora már elégtelen!

 

Sajnos a fő bajt pont az anyagcsere jelenti!!

 

Teszt alanyunk Ironman teljesítésére készülvén egy 6 órás kerékpározásra megy, majd egy 2.5 órás futással „vezet le”. Ez mint egy 8,5 órás edzés. A hosszú aerob edzés nagy fokú zsír égetéssel jár, ami elősegítheti a ketogén anyagok felhalmozódását a szervezetben. A ketogének a vér Ph-t

negatív irányba tolhatják vagyis savi irányú eltolódás keletkezhet. A Ph eltolódás hatására az ST eleváció fokozódhat, ami azt jelenti, hogy nyugalmi pulzusnál is jelentkezhet a szív oxigén ellátásának hiánya, ami előre megjósolhatatlan következményekkel járhat hosszútávon!

 

Sajnos az érintett páciensnek a hosszútávú sportok űzését a fentebb ismertetett okok miatt nem lehet ajánlani!

Az időben rövidebb távok telkesítése javasolható, de csak szigorú pulzus kontroll betartása mellett!

 

Természetesen sport orvosi engedélyt sem kapna, ha az amatőr versenyzés egy ilyen jellegű kivizsgáláshoz lenne kötve!

 

Kiskapuk mindig vannak. A kérdés az, hogy megéri-e kockáztatni, és végül egy esetleges tragédia kinek lesz a felelőssége?

 

A szív hibáinak feltérképezésére elegendő-e egy nyugalmi EKG vizsgálat ?

 

Ha érzet sportolás közben rosszullétet, heves szívdobogást, ájulást, akkor az alábbi linken tud jelentkezni: https://www.cardiocontrol.hu/

Vagy az alábbi telefonszámon kérhet tájékoztatást: 06 20 576 3161

 

 

Bence

 

 

 

 

 

 

 

 

Hogyan résztávozón jól, aki Ironman teljesítésére készül?

 

Az előző cikkünkben latolgattuk a klasszikus résztávos edzés problémakörét, jelen cikkünkben pedig bemutatjuk, hogy a versenyző, aki Ironman teljesítésére készül, hogyan tudja hatékonyan és helyesen használni a résztávos edzés módszert.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért használjuk a résztávos edzést, ismernünk kell az állóképesség fogalmát. Az állóképesség nem más, mint a szervezet ellenállóképessége a fáradással szemben, ami a sport / mozgás következtében keletkezik.

Kicsit tudományosabban:

  Az állóképesség a szervezet energia nyerési folyamataira épülő fizikai képesség, amely lehetővé teszi egy adott pszichomotoros tevékenység jellemző intenzitásának minél hosszabb ideig való fenntartását úgy, hogy az energetikai rendszerben az intenzitás hatására kialakuló energia hiány az adott sebesség fenntarthatóságát negatívan befolyásolná.

Ez az Ironmanra lefordítva azt jelenti, hogy az egymás után következő versenyszámokat úgy kell teljesíteni, hogy az elejétől a végéig ne csökkenjen a választott tempó. Ez csak akkor lehetséges, ha az adott sebességhez tartozó energia igényt a szervezet folyamatosan tudja biztosítani. Ha nem áll rendelkezésre megfelelő energia mennyiség, akkor mindenféleképpen sebesség csökkenés fog bekövetkezni.

Az energetikai folyamatok és az intenzitás fenntartása között szoros kapcsolat van.

Minél edzettebb valakinek az energia nyerési képessége, annál inkább tudja a sebességét hosszú időn keresztül fenntartani. A Profiknál ez a szint az anaerob küszöb környékén van, az amatőröknél jóval alatta helyezkedik el. Ezért nem is lehet egy az egybe a profi atléták edzésmódszereit átvenni amatőröknek!!!

A résztávos edzés nem más, mint a sebesség energetikai fenntarthatóságának az edzése! Minél magasabban szinten van az energia adó rendszerünk, annál hosszabb ideig tudjuk fenntartani a legnagyobb sebességünket. Az emberek különbözőek, nem működnek egyformán!

Pár teszt mérésen keresztül bemutatjuk, hogy mik lehetnek ezek a különbségek.

Minden teszt ember bemelegítés után futószalagon futott 1.5% fix meredekségen 1 perc tempót, majd 30 másodperc alatt gyorsult fel a következő sebesség fokozatba, ami mindig 1 km/h-val emelkedett az előző sebességhez képest. A terhelés emelését kimerülésig folytattuk. Gázanalizátorral néztük az anyagcseréjüket. Meghatározásra került az anaerob küszöb sebességük és a küszöbsebesség környékén futották a résztávokat különböző módszerekkel.

 

Első teszt ember:

 

 

 

Nagyon szépen látható, hogy anyagcseréje jelentősen eltolódott a zsír (kcal/h) felhasználás irányába 130-140-es pulzus értéknél! (AT pont).

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teszt emberünk 0,97-0,98 RER (6. oszlop) - O2 és CO2 aránya - mellet 15 km/h (utolsó oszlop) sebesség esetén 159-161 pulzussal (7. oszlop) 130 l VE - ventilált levegő mennyisége (9.oszlop) - értéknél kerül az anaerob küszöb közelébe, majd folyamatos gyorsulás mellett 16 km/h sebességnél lépi azt át.

 A következő ábrán a résztávok láthatóak:

A résztávokat küszöb alatti sebességről indítottuk 14 km/h tempóban 2'-ig, majd 1' pihenő után már magasabb sebességgel 15 km/h tempóban szintén 2'-ig, majd a következő három magasabb 16 km/h sebességen.

Lehet látni az ábrán, hogy a sebesség növekedésével az aerob anyagcsere kihasználási százaléka szépen szűkül. Az anyagcsere aerob irányú működését csak jelentős CHO (kcal/h) felhasználással tudja fenntartani. Ez annyira a határon mozog, hogy a pihenő időben anyagcseréje anaerobbá válik, vagyis az O2 hiányt a pihenő időben kénytelen pótolni, ami az aerob anyagcsere rovására megy.

Ebbe belejátszik, hogy a terhelés végeztével a légzési volumen egyből jelentősen csökken, ezzel nehezítve az O2 adósság gyors pótlását. (ergo1 barna vonal)

 


A terhelés határ értékére egyébként is jellemző a légzési kapacitás maximális közeli kihasználása a maga 138 literjével. Ez azt jelenti, hogy a többlet energia jelentős hányada a légzési kapacitás fenntartására is fordítódik.

 

Jól látható a szív összehúzódó képességének nagyfokú érintettsége is mivel az O2 pulzus is folyamatosan nő a terhelés hatására.

                                                         

                                                     
 A lactát értékek folyamatos emelkedést mutattak: 3.5, 4.6, 6.2, 7.4, 9,1mmol/l

 

Második teszt ember:

 

 

Második tesztemberünk jó aerob kapacitással rendelkezik, amit egy jó anyagcsere jellemez. „Magas” zsírégetéssel rendelkezik még magas pulzusszámon is. Alacsonyabb pulzusnál a zsír égetés kcal/h értéke meghaladja a CHO kcal/h értékét!

 Az alábbi ábra igazolja a magas pulzus számot. 13 km/h hoz tartozó értékei HR 179-es, VE 88.21 liter, O2 16.2 ml.

Jól látható, hogy O2 pulzusa alacsony, amit kénytelen magas pulzusszámmal kompenzálni.

 

 A résztávos terhelés 2' futás 1' pihenővel történt, a sebességet 13, 14, 15, 15km/h-n tartottuk. Az ábrákon itt is megfigyelhető a határ terhelés!

 

A terhelés közbeni ventiláció max értéke 109.60 liter.

Jelentősen változott az energia kihasználási százaléka! Folyamatosan eltolódott. A pihenő időben egyre hosszabb ideig maradt fenn az O2 adósság. Egyre több időre volt szüksége, hogy kompenzálni tudjon. Egyre kevesebb zsír mobilizálás mellet tudta teljesíteni az adott intenzitású résztávokat, miközben egyre több CHO (kcal/h) felhasználásra kényszerült!

A CHO felhasználása jelentősen emelkedik kcal/h-ban, a zsír felhasználása egyre kisebb kcal/h mértékben vesz részt az anyagcserében, mint amit a sima teszten mértünk és ami a tartós sebesség fenntartásához tartozik.

 

Harmadik teszt emberünk:

Teszt alanyunk bár rendelkezik aerob kapacitással, de ezt csak folyamatosan emelkedő CHO felhasználással tudja fenntartani, az egyes terhelési lépcsőknek csak nagy energia többlet bedobásával tud eleget tenni.

Max értékei az anaerob küszöbnél 171-es pulzus( 7.oszlop), 113 liter VE (9.oszlop), 24.1 O2 pulzus (8.oszlop) 14.3 km/h sebesség (utolsó oszlop).

 

  

 

 A sebességet állandó 12km/h-n tartva a futószalag dőlés szögét emeltük 2 %-kal lépcső fokonként.

A harmadik lépcsőről a negyedikre ugrásnál jelentősen megnőtt az energia rendszer eltolódása, és a kompenzációs idő is növekedett.

A légzés volumen jelentős növekedésével tudta az energia rendszerét fenntartani. A ventilált levegő mennyisége 130 liter fölé emelkedett.

 

 

Negyedik teszt ember.

 

 

Negyedik teszt emberünk elfogadható aerob alappal rendelkezik, és jelentős anaerob kapacitást mondhat magáénak.

A terhelési lépcsőkhöz jól alkalmazkodik az anyagcseréje. Ennek hátterében kivételesen jó tüdő kapacitása húzódik meg. Mind a belégzés és a kilégzés intenzitása is kiváló és a tüdő volumen kapacitása 6.5 liternél nagyobb!

 

Max értékei: HR 175, VE 130 liter, O2 24.5 ml, sebesség 16 km/h. A RER1-hez tartozó értékek: HR 170, O2 23.3ml, VE 107,99 liter, sebesség 14.2 km/h

A terhelés kettő percig ment egy adott sebességen majd csökkentettük 1 km/h-val és ment tovább a terhelés kettő percig. Minden egyes 2/2 perc terhelés végén lactat-ot mértünk. 3.3, 5.1, 7.4, 9.2mmol/l folyamatosan emelkedő lett!

 

 

Az első sebesség fokozat 14km/h/2'-13km/h/2'. A második, harmadik 15/2'-14/2', a negyedik 14/2’-13/2’ volt

Jól látható, hogy a zsír égetés rövid ideig tart, egy elnyújtott és nagyon magas CHO kcal/h felhasználás mellett. A zsír anyagcsere részvétele az energia szolgáltatásban egyre rövidebb ideig tart. A negyedik résztáv hiába volt megegyező az elsővel anyagcserében jelentős különbség mutatkozik. A ventiláció növekedése is számottevő volt!

   

                                                                                                                       Összefoglalás:

 

A fenti példákon keresztül igyekeztünk bemutatni, hogy a résztávos edzés egy kimondottan megterhelő tevékenység a szervezet számára! A megfelelő intenzitási zóna kiválasztása döntő jelentőségű az elérni kívánt hatás  területén.

A terhelés hatására közel a maximális teljesítő képessége közelébe kerül, rendkívüli módon megterheli a szív pumpa funkcióját (O2 pulzus) a tüdő légzési kapacitását a max közeli értékig viszi.

Az Indirect Calorimetria ábrákon látszik a rendkívül nagy kcal/h mennyiségű CHO felhasználás. A zsír anyagcsere részesedési aránya rendszerint, jelentéktelen mennyiségűvé válik.

Jól látszódik hogy a pihenőidőre fordított időben a szervezet az O2 adóság helyre állítására törekszik, de mindezt a hirtelen csökkenő cardiorespiratorikus élettani paraméterek miatt csak nagyon lassan tudja elérni.

 A résztávos edzésnek nagyon nagy az elégetett kalória mennyisége (kcal/h) de az Ironman szempontjából mindez nem biztos hogy, a megfelelő „helyről” történik. Az aerob -  mitokondriális lipolitikus - energia nyerési folyamat ami kell az Ironman teljesítéséhez jelentősen át tolódhat anaerob - citoplazmális glikolitikus - energia nyerési folyamattá. Ez halmozottan igaz abban az esetben, ha a résztávozás tempója a küszöb sebességet jelentősen meghaladja!

 De a definíció szerint - Az állóképesség a szervezet energia nyerési folyamataira épülő fizikai képesség, amely lehetővé teszi egy adott pszichomotoros tevékenység jellemző intenzitásának minél hosszabb ideig való fenntartását úgy, hogy az energetikai rendszerben az intenzitás hatására kialakuló energia hiány az adott sebesség fenntarthatóságát negatívan befolyásolná.akkor ez az edzés fajta nembiztos hogy a megfelelő energetikai rendszerünket edzi!

Javaslatunk, hogy az Ironman versenyre való felkészülés érdekében a résztávozás, küszöb - azok a versenyzők akik rendelkeznek anaerob kompenzált zónával mehetnek 2-3 ütéssel fölé is- vagy küszöb alatti intenzitási zónába essen. A pihenő idők intenzitásának emelésével jelentős javulást érhetünk el az energetikai rendszerünk fejlesztésében. 

 

Példák:

 Tempó futások küszöbön végrehajtva.10-15 km, vagy 20-25 km

 Irányított fartlek:

1 perc küszöb sebességen, 1 perc küszöb sebesség alatt. 5-10 km -ig

2 perc küszöb sebességen, 2 perc küszöb sebesség alatt. 10-15 km -ig

3 perc küszöb sebességen, 3 perc küszöb sebesség alatt. 15-20 km -ig

 Résztáv:

400m küszöb sebességen, 20 mp kocogás. 8-25x

600m küszöb sebességen, 20 mp kocogás. 8-25x

800m küszöb sebességen, 20 mp kocogás. 8-25x

1000m küszöb sebességen, 1 perc kocogás. 8-15x

2000m küszöb sebességen, 2 perc kocogás. 8-12x

5000m küszöb sebességen, 2 perc kocogás. 2-3x (A két 5000m között nem lehet nagyobb idő különbség mint 30 mp)

 

 

A mérések a CardioControl laboratóriumában történtek.

 

https://www.cardiocontrol.hu/

06 20 576 3161

 

 Bence

 

 

 

 

 

Amikor nem érted miért nem megy a futás!

 

 

Triatlon versenyen, leszállva a kerékpárról elkezdődik a futás. A kezdeti mozgás és tempó egyre nehezebbé válik, nem akarnak telni a km-ek és nem érted, hogy mért van ez, hisz az edzéseken minden rendben volt, hasítottál mint „nyúl a vízen”!

Teszt emberünk egy féltávú verseny után keresett meg minket, mert a kerékpár után nem ment a futás úgy ahogy szerette volna!

Egy kombinált lépcsőtesztes triatlonos mérést végeztünk rajta!

A teszt érdekes eredménnyel zárult, amit az alábbi indirect kalorimetriai ábrán szemléltetek:

Nagyon szépen látható, hogy a kétféle sportág teljesen eltérő energetikai karakterisztikával rendelkezik nála!

Kerékpár:                                                                                                       

                                                   

                                                

          

Futás : 

                           

  

 

 

Látható, hogy a kerékpáron az AT pont 150-ös pulzusnál van a CHO „fogyasztás 743 kcal/h.

Futáson az AT ponthoz 169-es pulzus és 704 kcal/h CHO „fogyasztás” tartozik.

A magasabb pulzus ellenére alacsonyabb a CHO fogyasztás kcal/h értéke. Ez azonban becsapós, mert ha ezt g/h értékben adjuk meg akkor a kerékpár CHO fogyasztása 138g/h a futásé 135g/h!

Látható, hogy a különbség minimális!!

Ekkora mennyiségű CHO fogyasztás pótlása szinte lehetetlen verseny terhelés alatt!!

Az energetikai raktára kiürülése verseny közben elkerülhetetlen!!!!

Egy átlagos gél CHO tartalma 30g. Ebből 4 darabot kellett volna elfogyasztania óránként ahhoz, hogy az energetikai rendszerben a fizikai aktivitás hatására bekövetkező deficit miatt ne keletkezzen teljesítmény romlás.

 

 Külön érdekesség, hogy a kerékpár AT pontjához csak 2,2-es laktát érték tartozott. Emberünk a savasodásnak még a közelében sem volt, de az energetikai rendszere már elszállt.

(ezért nem elégséges csak laktát diagnosztikát használni, mert könnyen félrevihet. De erről részletesebben egy következő cikkben írunk)

 

Az AT pontot a ventilációs küszöb is igazolja (Barna vonal)

 

         

 

Ez azt eredményezte, hogy képtelen volt a futást a tervezett szinten megvalósítani és nem érte el azt az eredményt, amit szeretett volna.

A hiba a nem megfelelően beállított edzési intenzitásokban keresendő.

Túl intenzívek voltak az edzések, nem csinált megfelelő mennyiségű kombi edzést, ezért a versenyen képes volt túl tolni magát kerékpáron és a futásra már nem maradt energiája.

Ezt vedd szó szerint „energiája”, vagyis a glikogén raktárai lemerültek a kerékpár végére és mivel energetikai hiányba hajszolta magát, a szervezete kénytelen volt kompenzálni azzal, hogy a fizikai munkavégzés intenzitását csökkentette!

Emberünk a kerékpározás alatt csak CHO-ból nyerte az energiát ami azt eredményezte, hogy a futást kiürült glikogén raktárakkal kezdte el, és az energia deficitet képtelen volt menet közben kiegyenlíteni, visszatölteni!

A megoldás az energetikai rendszert erősítő edzéseket kell végezni a megfelelő intenzitási zónában és a versenyen kicsit visszafogottabban kell menni, kerékpáron, valamint a megfelelő frissítésre a bevitt CHO g/h mennyiségre oda kell figyelni!

 

Bence

 

Ne bízd a véletlenre a felkészülésed gyere hozzánk segítünk!

Szinergia

mítosz vagy valóság?

 

 Írta : László Bence és Szegedi Szilvi

 

A triatlon sport örök nagy kérdése a szinergia. Valóban létezik-e, vagy csak szubjektív az érzés?

Az egyik sportágba forgatott munka hozzáadódik a másik sportág edzésértékeihez, és ezáltal abban is javul a teljesítménye?

 

A triatlon a három sportág egymás utáni, folyamatos teljesítéséből áll; a sportágak között nincs pihenő idő. Ahogy véget ér az egyik, rövid depó időt követően (átöltözés) már kezdődik is a következő versenyszám. Számos módon ad fizikai nyomást szervezetünknek a sprinttől akár az Ironmanig, ami 3,8 km úszás, 180 km kerékpározás és 42 km futásból áll.

 

8-16 órás terhelésre kell készülnie annak, aki e táv teljesítésére vállalkozik.

 

Az edzések heti óra számai limitáló tényezőként jelentkeznek a felkészülésben, ezért szeretnénk azt hinni, hogy ha az egyik sportágban megfelelő intenzitással edzünk, valamilyen módon hozzáadódik a másik sportág teljesítményéhez. Ezt azért gondolhatják sokan így, mivel mindhárom sportág az úgynevezett ciklikus állóképességi sportok körébe tartozik.

 

Mi az állóképesség?

Az állóképesség a szervezet energianyerési folyamataira épülő fizikai képesség, amely lehetővé teszi egy adott pszicho-motoros tevékenység jellemző intenzitásának minél hosszabb ideig való fenntartását úgy, hogy az energetikai rendszerben az intenzitás hatására kialakuló energia hiány az adott sebesség fenntarthatóságát negatívan befolyásolná.

 

Lássunk egy példát:

 

A következő mérés egy speciális teszt, ahol a kerékpározás után rövid depó időt követően futni kellett. A terhelés mindkét sportágban az anaerob küszöb átlépésével fejeződött be.

 

Az alábbi két grafikon az úgynevezett indirekt kalorimetria, ami a szervezet pillanatnyi energiafelhasználását mutatja a terhelés függvényében, továbbá jelöli az energiakihasználási százalékot is, vagyis azt, hogy mennyi energiát nyer a szervezet szénhidrátból (fekete görbe) és mennyit zsírból (piros görbe).

 

 

Kerékpár:                                                                       Futás:

                                                                                  

 

Látható, hogy mindkét sportágban elég jó és hosszan fenntartható aerob rendszerrel rendelkezik a sportoló, de az energiaforrásait nem tudja eléggé kihasználni.

 

Kerékpáron egyáltalán nem hatékonyan égeti a zsírt (piros vonal), a hozzátartozó CHO-felhasználás (fekete görbe) viszont nagyon magas.

Futás esetében már fordított a helyzet: intenzív zsírégetéshez és aerob rendszerének működéséhez alacsony CHO-felhasználás párosul.

Az elért maximális terhelés alatt a VO2max tekintetében nincs különbség! (kék görbe)

 


Kerékpár:                                                                Futás:

 

 

A szinergia ebben az esetben azt engedi feltételezni, hogy mindkét sportág anyagcsere jellemzője közel azonos kihasználtságú, és a két sportág között egyenlő állóképességi paramétereket látunk. De nem ezt látjuk.

 

Kerékpáron a terhelést kezdődően jóval magasabb, 660 CHO (kcal/h), míg a futás esetében alacsonyabb, 150 CHO (kcal/h) felhasználással kezd, de jelentős különbség van a 160-as pulzushoz tartozó értékek között is. Kerékpáron 1000 k CHO kcal/h, míg zsírból 100 alatt fogyaszt, futás közben gyakorlatilag kiegyenlített az energiafelhasználás: 500-500 kcal/h.

 

Kerékpáron az energiatartaléka jóval előbb fog elfogyni, mint futás alatt, tehát az edzéseinek megfelelően a futása erőteljesebb, állóképessége nagyobb a kerékpáros teljesítményéhez képest.

 

A kerékpár egy jellemzően erő állóképességi sport. Az egy-egy körbehajtás közben nagyobb és hosszabb ideig tartó izomfeszülés keletkezik, mint futó lépések közben.

A futás egy keringési állóképességet igénylő sport; az izom feszülés rövidebb és kisebb mértékű (ezért magasabb intenzitást is lehet elérni).

 

Laboreredményünk azt mutatja, hogy a két sportág edzésértékei nem adódnak össze!

A kerékpárnál látható erőnléti edzettlenség miatt egy versenyen biztos, hogy olyan energiadeficitbe hajszolja magát a versenyző, ami az egyébként jó teljesítményű futást a kialakult energiadeficit miatt nem lesz képes teljesíteni.

 

Sajnos amíg edzettségi állapotán nem tud javítani kerékpáron, addig nem várható jó versenyteljesítmény. Ezt csak célirányos kerékpáros edzésekkel lehet megvalósítani a futóedzések megtartása mellett.

 

 

A felkészülésed ne bízd a véletlenre! Gyere hozzánk! Segítünk.

 

 

Az oxigén pulzus

 

 

Hála a technika fejlődésének egyre többen edzenek pulzusmérő órával. De sokszor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy túl magas vagy túl alacsony a pulzusuk sportolás közben!

Ilyenkor –nagyon helyesen – riadtan keresnek minket, hogy ez így biztos nincs rendben.

 

Általában a 220 mínusz életkor alapján számolják ki ez elérhető maximális pulzust. Olyankor vetődik fel a gondolat, hogy baj lehet, amikor a kiszámolt maximális értékhez nagyon közel sportolnak vagy nagyon alacsony pulzus értékeket mutat az óra.

 

A pulzus számot több tényező is befolyásolja. Az egyik meghatározó elem az úgynevezett oxigén pulzus ( O2 pulzus ). Ez nem más, mint a szív bal kamrája által kilökött vér mennyisége ( és ennek oxigén tartalma ) a nagy vérkörbe!

 

Érdemes még azt is tudni, hogy a szív a terhelés hatására nem csak az ütései számának emelésével, hanem volumen növekedéssel is tud válaszolni.

 

A volumen és az ütésszám között összefüggés van! Itt a lényeg!

 

Nézzünk erre néhány példát, hogy jobban megértsük:

 

Az alábbiakban 3 felnőtt sportoló értékeit mutatjuk meg.

 

Az első esetnél láthatjuk, hogy egy magas pulzus számhoz egy relatíve alacsony O2 pulzus tartozik.

Max terhelésnél 13,8 ml ért el a kilökött oxigén mennyisége. Ez nem túl magas érték.

A terhelés gyaloglással kezdődött kicsit magasabb, mint 100- as pulzuson, az intenzitás emelkedésétől meredeken emelkedett a pulzus 140-es értékig majd kezdett ellaposodni. A max érték 180 lett. Az egy percre számított O2 érték 2484 ml.

Itt a terhelés emelkedéséhez a szív a viszonylag kis mérete miatt kénytelen pulzus szám emelkedéssel válaszolni, mert a volumen növekedése nem kifejezett.

Ebben az esetben nem is nagyon számíthatunk arra, hogy az edzések hatására drasztikus pulzus szám csökkenést fog tudni elérni a sportoló!

 

A második példánkon egy magas O2 pulzus és egy alacsony pulzus szám látható. A terhelés elnyújtott,  ami egy nem túl magas pulzus számban végződik!

 

Ebben az esetben a terhelés növekedésére elsősorban az O2 pulzus növekedéssel reagál a szervezet és csak másodlagosan láthatjuk a pulzusszám növekedést. Mellékes az ábrán, hogy egy ilyen edzettségű egyénnél érdemi volumen növekedés csak a terhelés második felében következik be.

A maximális értékeknél a pulzus szám éppen csak eléri a 160-at, de volumenben 23 ml-ér el, ami már kiváló érték! Az egy percre számított érték 3680 ml! (1196 ml több mint az első példánál.)

Az elért relatíve alacsony maximális pulzus szám ellenére a kilökött oxigén mennyisége jelentős!

 

Az alacsony pulzuson történő edzés indokolt, nem várható az edzés hatására bekövetkező jelentős pulzus szám emelkedés.

 

 

A harmadik példánkon egy olimpikon atléta értékei láthatóak.

 

Itt mind az O2 pulzus, mind a maximális pulzusszám magas. A számok tükrében : A maximális pulzusa 202, az O2 pulzusa 26,1 ml. Az egy percre számított érték 5272 ml.

 

1592 ml több a kilökött O2 mennyisége mint a második példánál és 2788 ml több mint az első példánál.

 

 

Nem véletlen, hogy ki tudott jutni az olimpiára.

 

Összességében azt látjuk a példákon, hogy a pulzus szám ismerete az O2 pulzus ismerete nélkül nem elég információ az edzések intenzitásának, az edzés zóna kiosztásának megállapítására.

Az O2 pulzus nem ismerete, jelentősen megnehezíti a terheléshez tartozó pulzus szám validálását!

Így rengeteg téves edzést és téves tézist tudunk magunknak produkálni.

 

 

Az O2 pulzus ergospirometriás terheléssel egyértelműen megállapítható és jelentős segítséget nyújt az edzéseink pontosításában.

 

Mikor mit válasszunk

A versenyt és az edzést 4 időzónára osztanám, ami tulajdonképpen 3+1 időzóna.

Go to top